Mai nappal (2020.06.02) hivatalosan Egyesületté alakultunk!
Egyesületünk alapítói egyszerű autómentősök, akiknek elegük lett a tétlenségből, a szakmánkon belüli semmilyen nem történő cselekedetekből!
Ezért hoztuk létre az egyesületet, aminek a célja, hogy érdek képviseletet lássunk el a szakmánkon belül!
Visszamenőleg semmilyen fórumon, hivatalos helyen nem voltunk képviselve több évtizeden keresztül. (Próbálgatások ugyan voltak)!
Most itt a lehetőség, hogy ezt pótoljuk, és ki állhassunk magunkért, mint szakma is egyben!
Aki tenne is érte, vagy csak a jelen létével, bizalmával megtisztel minket és csatlakozna hozzánk, tud azonosulni az egyesületünk irányával, azt szívesen fogadjuk tagságunkban!
Jogilag bármilyen normális ötleted van, ami a szakmánk előre mozdulását tudja hozni, azt oszd meg velünk!
Megpróbáljuk azt megvalósítani, magasabb fórumokon képviselni!
Tisztelettel Németh József.

Elérhetőségeink:

E-mail: maoszegyesulet@gmail.com
Panaszkezelés: maoszkftreklomacio@gmail.com
Telefonszám: +36 30 245 2935

Elnökségi tagok

Elnök:	Németh József
Elnök helyettes:	Varga Tamás
	Németh Martin
Felügyelő bizotság:	Lövei Lajos Tamás
	Németh Richárd
	Dr. Csordás Sándor
Egyesületünk jogi képviselője:	Dr. Csordás Sándor
Tanácsadó és tiszteletbeli örökös tag:	Somogyvári Péter

Alapszabályzatunk

A MAGYAR AUTÓMENTŐSÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Magyar Autómentősök Országos Szövetsége Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

• Az egyesület neve: Magyar Autómentősök Országos Szövetsége Egyesület
• Az egyesület székhelye: 1172 Budapest, Háromdobos utca 8.
• Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

Az egyesület célja:
Az egyesület célja, hogy a tagsági jogviszonyt létesítő, autómentő tevékenységet folytató személyek gazdasági, szakmai és jogi érdekeinek védelmét ellássa, feladatainak megvalósítását elősegítse, valamint képzés-szervezési tevékenységgel és munkaerő-közvetítéssel a vállalkozások szakemberigényének biztosításához hozzájáruljon.

Az egyesület tevékenysége:

• Képviseli a tagság érdekeit társadalmi szervezetek, hatóságok és kamarák előtt.
• Kezdeményezi, követi és véleményezi az autómentősök helyzetével, működésével kapcsolatos jogszabályok és egyéb előírások alkotását és módosítását, figyelemmel kíséri és aktívan befolyásolja azok létrejöttének folyamatát, tartalmát.
• Kapcsolatot tart és közreműködik azon civil szervezetekkel, kamarákkal és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek az autómentősök érdekeit támogatják.
• Elősegíti az egyesület tagjainak gazdasági tevékenységét gazdasági és koordinációs munkáján keresztül ingyenes és önköltséges szolgáltatásokkal (pl. munakerő-közvetítés).
• Tagjai részére adótanácsadást, üzemi balesetek kivizsgálásánál segítségnyújtást, hatósági érdekképviselet ellátását, jogszabályok ismertetését, nyomtatványok értékesítését és képzések szervezését végzi, tagjait tájékoztatja társadalombiztosítási fizetési kötelezettségekről, megbízás alapján könyvelést végez.
• Az egész ország területén figyelemmel kíséri az autómentéssel kapcsolatos tevékenység és végzettség megfelelését. Ahol e tekintetben inkomeptenciáról szerez tudomást, ott a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával az anomália megszüntetésére törekszik.
• Az autómentősöket érintő szakmai, munkahelyi konfliktusok megoldásában állásfoglalással segítséget nyújt.
• Közreműködik a tagságot érintő szociálpolitikai feladatok ellátásában, üdülési lehetőség biztosításában.
• Kezdeményezi szakmai rendezvények szervezését, részt vesz azok lebonyolításában.

j) Információs szolgáltatást nyújt tagjai részére internetes honlapján és kiadványokon keresztül.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 20.000 (Húszezer) forint, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
Tagság

1. Az egyesület tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll.
2. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
3. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

• A tag kilépésével.
• A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
• A tag kizárásával.
• A tagsági jogviszony egyesület által történő felmondásával
• A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
• Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot,

aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Ilyen kötelezettségszegés különösen az, ha a tag a IV. pont szerinti tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és ezt az Elnökség írásbeli felszólítását követően 8 napon belül sem pótolja
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
Amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az Elnökség írásbeli figyelmeztetését követően az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés határoz.

VIII.
A tagok jogai

Az egyesület rendes tagja jogosult:

• az egyesület tevékenységében részt venni;
• az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
• a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
• az egyesület irataiba betekintetni;
• arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

Az egyesület pártoló tagja jogosult:

• az egyesület tevékenységében részt venni;
• az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
• a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, szavazni azonban nem jogosult és tisztségviselővé sem választható;
• az egyesület irataiba betekintetni;

A rendes tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja:

• Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
• Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
• Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
• Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

Az egyesület szervei:

• Közgyűlés
• Elnökség
• Felügyelőbizottság

Közgyűlés

• A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
• A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
• az alapszabály módosítása;
• az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
• az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
• az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
• A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
• A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését
elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

• Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

• A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
• A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
• A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint

– ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

• az egyesület nevét és székhelyét;
• a közgyűlés helyét és idejét;
• a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
• a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
• a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szó-többséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület háromfős ügyvezető szerve, amely az egyesület elnökéből és további két elnökségi tagból áll. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait – az egyesület vezető tisztségviselőit - a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
16. Az egyesület törvényes képviseletét az elnökségi tagok látják el.
Az elnök esetében:
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökségi tagok esetében:
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) a tag felvételéről való döntés
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság három tagból álló testület, amelynek feladata, hogy az egyesület érdekeinek megóvása céljából az egyesületi szervek tevékenységét, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrizze.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesülettel a felügyelő bizottsági tagsági megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy ilyen személy közeli hozzátartozója. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesület cél szerinti juttatásában – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatásokat – részesül vagy ilyen személy közeli hozzátartozója.
A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A közgyűlés a felügyelőbizottsági tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 5 éves időtartamra szól.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik:
a megbízás időtartamának lejártával;
visszahívással;
lemondással;
a felügyelőbizottsági tag halálával
a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról az elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető
tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az elnökséget vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapesten 2020 év május hó 1. napján